KÖLTÉSZET NAPJA 2016

 

2016 április 11.-én, József Attila születésének évfordulóján a tiszaújvárosi Hamvas Béla Városi Könyvtárban idén is megrendezésre került a Városi Szavalóverseny. A kulturális megmérettetésre szabadon választott magyar, vagy külföldi költő versével lehetett nevezni. 5 kategóriában mérték össze tudásukat a résztvevők. A zsűri tagjai Gulyás Hermann Sándor színművész, a zsüri elnöke, Tokaji Edit pedagógus, önkormányzati képviselő és Mátyás Zoltán, a Derkovits Kulturális Központ igazgatója voltak. 

 

Előadás közben

 

A színvonalas rendezvényen Orbán Norbert, a MIÉP tiszaújvárosi elnöke is megmérette magát. Az általa előadott, A MAGYAR POLITIKUSOKHOZ című Petőfi Sándor által írt költeménnyel III. helyezést ért el. A MIÉP B.-A.-Z. megyei elnöksége és tagsága nevében gratulálunk párttársunknak. 

 

 

MÁRCIUS 15.

 

A Magyar Igazság és Élet Pártja Budapesti Szervezeteinek megemlékezésén a Borsod-Abaúj-Zemlén megyei tagságot

Soltész Imre B.-A.-Z. megyei elnök, Cseh Tibor B.-A.-Z. megyei alelnök, valamont Orbán Norbert Tiszaújvárosi elnök képviselte.

 

                                                      
 
 
 
 
 
 
 

A MIÉP KÖZLEMÉNYE

 

 

Az ősközösség felbomlása óta létezik a magántulajdon intézménye, és az emberek azóta próbálják védeni azt, ami az övék. Már az ókori jogszabályok, majd a Tízparancsolat is rögzítette a magántulajdonhoz való viszonyt – 7. parancsolat: „Ne lopj”, 10. parancsolat: ’Ne kívánd, ami embertársadé” (ezt olykor bővebben is kifejtették, de ez tömören foglalja össze a parancsolat lényegét).

 

A tiltásokon túl az állam különböző módokon szankcionálta is a tiltás ellen vétőket. Árpádházi királyaink például annyira komolyan vették a magántulajdon szentségét, hogy a kézfej levágásával büntették a tolvajokat.

 

A mai államok különbözőképpen próbálják szabályozni e védelmet, és különböző mértékű önvédelemre adnak lehetőséget a védelem megvalósításához, illetve a veszély elhárításához.

 

A MIÉP álláspontja osztja „az én házam az én váram” elvet, tehát aki ezt megsérti, az a saját kockázatára teszi azt. Aki a tulajdonos, a gazda engedélye nélkül behatol annak a területére, annak számolnia kelljen akár a számára legsúlyosabb következményekkel is.

 

Mindezt annak a közelmúltbeli ítéletnek a hatására fejtettük ki, amelyben hét év börtönbüntetésre ítélték azt az embert, aki – megunván a tulajdonát érő sorozatlopásokat – fagyállót töltött a borába. Véleményünk szerint mindenki azt tesz a borába, amit akar, - ha nem lopják el tőle, senkinek nem lett volna semmi baja. Ilyen alapon ha a gazda otthon sósavat vagy lúgot tart (tisztítás céljából) és a tolvaj azt megissza, azért is a gazdát vonnák felelősségre?

 

A magyar kormányok e tekintetben  sem  váltották be ígéretüket és nem alkották meg jogszabályi szinten azokat a törvényeket, amelyek biztosítani tudnák a magántulajdon sérthetetlen voltát, akár a jogos önvédelem  fölött egy, vagy több fokozattal is, ha  a sértett a helyzetből adódóan nincs abban a helyzetben, hogy – bármely okból - felmérni képes legyen a tulajdonát, vagy a saját, vagy hozzátartozói testi épségét veszélyeztető támadás erejét, az elkövetők esetleges fegyveres, vagy számszerű erőfölényét.  

 

A  MIÉP  nagyon fontosnak tartja mind  a magántulajdon, mind  a testi épség védelmét, s ha a rendvédelmi szervek nem képesek a hatékony védelemre, ha a hatályos törvények nem tudják biztosítani a tisztességes állampolgár tulajdona  és testi épsége védelmét, akkor a megtámadottnak joga legyen a  saját maga, a családja illetve a magántulajdona jogos védelme érdekében az elhárításhoz feltétlenül szükségesnél akár egy, vagy több fokozattal magasabb  cselekedet  esetén  is  büntetlenséget  nyerni, akár  a  tolvaj, vagy  támadó  halála  esetén  is.

 

2015. november 24.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2015 10. 23. 

 
A Magyar Igazság és Élet Pártja Budapesti szervezeteinek Október 23. ünnepi rendezvényén a MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tagsága képviseletében a párt országos vezetésével közösen ünnepeltünk. 
 
Az 1956 október 23. Forradalom és Szabadságharc 59. évfordulóján B.-A.-Z. megyét Cseh Tibor és Zsignár István (megyei alelnökök), valamint Orbán Norbert a MIÉP Tiszaújvárosi alapszervezetének elnöke képviselte.
 
Ünnepi fotósorozat: https://www.youtube.com/watch?v=qiQ2y8p4Ag8 
 
 
 
 
 
 
Találkozó és megállapodás a MIÉP Észak-kelet Magyarországi megyei szervezeteinek együttműködéséről

 

 

Tiszaeszlár Kulturális Központja adott otthont 2015. szeptember 26-án az immár második alkalommal megrendezett „Merre tovább, Magyarország?”címet viselő fórumnak. A község vezetése által szervezett színvonalas rendezvény Magyarország múltjával, jelenével, jövőbeni lehetőségeinek kiaknázásával és főként a magyarság megmaradását, gyarapodását elősegítő halaszthatatlan megoldások véghezvitelének mikéntjéről tanácskoztak a meghívottak. Az összejövetelre meghívást kaptak Nógrád-, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MIÉP vezetői is.

 

A tavaly decemberben első ízben megrendezett „Merre tovább, Magyarország?”vitafórum sikerén felbuzdulva a szervezők és a meghívottak már akkor szándékukat fejezték ki, miszerint a közeljövőben is igény mutatkozik egy hasonló rendezvény lebonyolítására. A fórum helyszíne jó példája annak, miként lehet közös akarattal, áldozatvállalással, munkával elősegíteni egy közösség szellemi, kulturális fejlődését elősegítő Kulturális Központ létrehozását. A többek között közösségi rendezvények lebonyolítására is alkalmas központ minimális pályázati támogatással valósult meg. Az építkezésben a község minden lakosa segédkezet, ki-ki a lehetőségeihez mérten.

 

A borongós, esős idő híven tükrözte Magyarország, a magyarság jelenlegi helyzetét. A Nemzet megmentésére megoldást kereső összejövetelen egykori országgyűlési képviselők, jelenleg is aktív pártpolitikusok, egyéb nemzeti mozgalmak képviselői mellett a magyarság szellemi önvédelmét elősegítő, a nemzet kulturális hagyományait ápoló média képviselői is megjelentek.

Az eszmecserén szóba került a „Globális pénzügyi háttérhatalom” hadüzenete a világ nemzetállamokban-, nemzetállamok közötti gazdasági együttműködésében-, a többpólusú gazdasági világrend létrejöttét támogatói ellen. Aggodalmukat fejezték ki az EU vezető politikusai, parlamenti képviselői (kevés kivételtől eltekintve) vélt vagy szándékos liberális, internacionalista politikai tevékenysége miatt. Nem mentek el szó nélkül a nemzetállamok gazdasági önállóságát véglegesen felszámoló, de még az EU alapvető érdekeit is - miszerint betölthesse azt, amiért létrehozták: meghatározó erőt képviseljen a világgazdaságban - végleg megsemmisítő TTIP és CETA transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodások mellett sem. (Miközben e sorokat írom hallom a hírt egy berlini tüntetésről. A CETA megállapodás ellenzői több ezren vonultak az utcára…) Gondolatok fogalmazódtak meg az Európát sújtó előre kitervelt, szervezett migrációs hullámmal kapcsolatban is. Vélhetően az is részét képezi az európai nemzetállamok erkölcsi, kulturális, gazdasági destabilizációjának. Felvetődött a kérdés: az EU-n belül vagy kívül alapozható meg a magyar nemzet megmaradása? Szinte kivétel nélküli volt az egyetértés abban, hogy a jelenleg nehezebbnek tűnő út a járhatóbb, tehát a kilépés lenne a célravezetőbb.

 

A rendezvény szünetében alkalma nyílt a MIÉP politikusainak személyes beszélgetésére, az országos, megyei, települési szervezési feladataiknak egyeztetésére. Beszámoltak az utóbbi hónapokban elvégzett munkájukról, szervezési sikereikről. Örömmel adtak hangot a közelmúltban tapasztaltaknak, ugyanis egyre több és több az érdeklődés és a friss aktivitás a párt háza táján. A jövőre vonatkozóan ecsetelték további terveiket, hogy, hogyan és milyen módon bővítsék, illetve aknázzák ki a rendelkezésükre álló kommunikációs csatornák nyújtotta lehetőségeket.

 

A rendezvény második részében vélemények fogalmazódtak meg a magyarság demográfiai helyzetét illetően. A makacs tények ismeretében elhangzottak a legmélyebb borúlátásra is okot adó prognózisok. A magyarság fogyása a nemzeti gyökereink elvesztésének a hozadéka. Ami ezt okozta, az mindenképpen a külső és belső nemzetrontó, erodáló erők évszázados alantas munkájának köszönhető. A hozzászólások egybecsengtek egy olyanfajta megoldással kapcsolatosan, miszerint a magyarság fogyása csak az összmagyarság teljes együttműködésével állítható meg. Közösen kell ápolnunk hagyományainkat, gyarapítani kulturális kincsestárunkat. A jövőben az anyaország minden kormányának arra kell törekednie, hogy a Trianoni diktátum által megállapított határainkat csak annak tekintsük, ami. Kezeljük a helyén, de egy pillanatra sem lehet gátja a határainkon átívelő egyben-, illetve megmaradási ösztönünknek. Isten segítse ebben a Magyarságot! A rendezvény végén a szervezők és a meghívottak megköszönték egymásnak a lehetőséget, amiért megosztották, megoszthatták egymással a gondolataikat.   

 

A délután derekán véget érő fórumot követően, már másik helyszínen Soltész Imre vezetésével megbeszélést tartott a MIÉP B.-A.-Z. megyei elnöksége. A gyűlést a megyei elnök úr köszöntője nyitotta meg. A konzultáción a megyei vezetőkön kívül a megyében működő alapszervezeti vezetők is részt vettek. Számot adtak az megyei alapszervezeti tagságok elvégzett munkájáról, elemezték a borsodban működő alapszervezetek közvetlen környezetükben betöltött politikai szerepét. Rávilágítottak az esetlegesen felmerült hiányosságokra, majd kifejtették, hogy véleményük szerint, hogyan lehetne azokat orvosolni. Egyetértettek abban, hogy küldetésteljesítés, szervezés közben fel kell ismerni a tagságban rejlő kvalitást, majd ennek ismerete fényében kell kiosztani az egyénre kiszabandó feladatot. Cseh Tibor B.-A.-Z. megyei alelnök örömmel tudatta, hogy a MIÉP körüli aktivitás a megye rá bízott részein is érzékelhető. Meghívottként Kürti Linda, a MIÉP pásztói alapszervezetének elnöke, Nógrád megye aktív kapcsolattartója is ismertette a környezetében tapasztaltakat. Véleményük összhangban áll az aktivitást mutató tagok érvényesülése elősegítését illetően. A MIÉP sem különbözik más szervezetektől annak tekintetében, hogy az alsóbb szervezeti köröket képviselő tagság, az belőlük előtörő szakértelem, szervezési aktivitás megfelelő segítségnyújtás és koordináció mellett jelentheti a jövő kormányzó erejét Magyarország és a magyarság számára. A két Észak-magyarországi megye vezetése a továbbiakban is törekszik az egymás munkáját segítő bajtársi kapcsolatra.

 

Végezetül köszönettel tartozunk Tiszaeszlár polgármesterének Nagy Tibor úrnak és munkatársainak a „Merre tovább, Magyarország?”fórum második alkalommal történt megszervezéséért, a kiváló színvonalért. Szintén méltatásunkat fejezzük ki a rendezvényen megjelenteknek, előadástartóinak, felszólalóinak. Hisszük, hogy minden egyes ott elhangzott gondolat a Nemzet megmaradásának, Magyarország és a magyarság felemelkedésének céljait lesz hivatott szolgálni.

 

Kazincbarcika, 2015-10-15 

 

Cseh Tibor 

 
 
 
 
 

A MIÉP KÉRDÉSEI

 

a migrációs jelenségekről

 

 

 

1.)                 Ha a tiltott határátlépés szabálysértés (márpedig az), akkor kérdezzük, hogy az illetékes szervek eddig hány szabálysértővel szemben folytattak le szabálysértési eljárást? Amelyik szabálysértőnek van pénze, azokkal szemben mennyi pénzbírságot szabtak ki (hogy hozzájáruljanak az általuk generált költségekhez), vagy amelyeknek nincs pénzük, azok közül mennyit ítéltek javító-nevelő munkára (hogy legalább maguk körül takarítsák el az általuk eldobált szemetet)?

 

2.)                 Ha bűncselekménnyé szigorítják a tiltott határátlépést (a kormány szándékai szerint), akkor ki fogja viselni a kiszabásra kerülő büntetések költségeit (bírósági eljárások, tolmácsok, fogva tartás, stb.)? – vagy ez ismét a magyar adófizetők terheit fogja növelni? Akkor pedig van-e ennek értelme, és nem lenne –e elegendő a mai jogszabályok alkalmazása végre? Vagy ha a bűncselekményekkel szemben is ugyanúgy nem tesznek semmit, mint most a szabálysértésekkel szemben, akkor nem csak „parasztvakítás” a szankciók súlyosbítása?

 

3.)                 Ha törvényekben rögzített kötelességünk a magyar (és egyben a schengeni) határaink védelme, akkor az illetékes szervek miért nem teljesítik előírt kötelességüket? Hogy lehet, hogy következmények nélkül védtelenül hagyják határainkat, az érintett vezetőket nem váltják le alkalmatlanság miatt? Csak nem tiltott a beavatkozás, a határvédelem? Ha igen, ki tiltja ezt – hazai vezetők, vagy külföldiek? És a parancsnokok miért nem tagadják meg a jogellenes utasításokat?

 

4.)                 Vajon a magyar állampolgárok beutazhatnának-e ugyanilyen módon például az USA-ba, Ausztráliába, Izraelbe, vagy Kanadába, netán Kínába, vagy akár a szomszédos Ukrajnába? Miért van az, hogy egyes államok komolyan vehetik, hogy kiket engednek be, más országoknak pedig ezt nem szabad?

 

5.)                 Van-e kölcsönös egészségügyi egyezményünk azokkal az országokkal, amelyekből a migránsok jönnek? Az ő egészségügyi vizsgálatukat fizeti-e az országuk (esetleg ők maguk), vagy azok is a magyar adófizetőket terhelik? – ha így van, akkor miért?

 

6.)                 Ha az úgynevezett diktatúrákat – hazugnak bizonyult érvekkel – az USA és Nagy-Britannia elsődleges közreműködésével döntötték meg, akkor a most ennek következtében előállt helyzet megoldásában miért nem vesznek részt? Miért éppen ők vonják/vonhatják ki leginkább magukat saját hülyeségük következményei alól, és az európai kontinens országai miért nem oda továbbítják a migránsokat (a franciák miért nem engedik át őket Angliába)?

 

7.)                 Ha – Angela Merkel nyilatkozata szerint – Németország befogadná a migránsok közül az orvosokat és a mérnököket, akkor a többi európai országnak a reszli jut? Mennyire demokratikus az, ha egy ország válogathat, a maradékot pedig rátolhatja másokra?

 

8.)                 Ha a magyar állampolgárok nem utazhatnak ingyen az országban (a 65 éven felüliek kivételével), akkor a migránsok ezt miért tehetik meg következmények nélkül. Ez nem ugyanolyan diszkrimináció a magyar állampolgárokkal szemben, mint az egészségügyi ellátás, vagy a szabálysértési-, illetve egyéb jogszabályok szelektív alkalmazása?

 

9.)                 Vajon amit most Magyarországnak neveznek, az valóban egy ország-e biztonságos határokkal és betartandó jogszabályokkal, vagy egy átjáró ház, az idegenekre nem vonatkozó jogszabályokkal, káosszal?

 

10.)             Miért van ez így? Vagy ezekre a kérdésekre ugyanaz a sors vár, mint azokra, amelyeket ma már feltenni is börtönbüntetéssel fenyegetve jogszabály tilt?

 

És végül: Kell ez így nekünk? Ilyen Magyarország kell nekünk? Vagy már ez is mindegy?

Mert akkor ITT A VÉG!

 

Budapest, 2015. augusztus 25.

 

Dr. Fenyvessy Zoltán

a MIÉP elnöke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Trianoni diktátum aláírásának emléknapja

 
2015 június 4. napján Magyar történelem egyik leggyászosabb, legsötétebb napjának 85. évfordulóján megemlékezést tartottak Sajószentpéteren. A megemlékezés koszorúját a saját- a Nemzet, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja nevében Soltész Imre a MIÉP Országos Elnőkségének tagja, Borsod - Abaúj - Zemplén megyei elnöke személyesen helyezte el a megemlékezés helyszínén. 
 
 
 
 
 

 

 

 

CHARLIE HEBDO

 

 

Nagyon sokan elemezték már, hogy mi történt a közelmúltban, Párizsban, a Charlie Hebdo című „szatirikus lap szerkesztőségében történt mészárlás során. Sok intézkedést is hoztak ezt követően, hogy megpróbálják megelőzni a hasonló következő eseteket. A hivatalosságok azonban egy dolgot nem akartak (vagy nem mertek, vagy a nem merés miatt sem akartak) kideríteni, mégpedig azt, hogy miért történt, ami történt. Hiszen okozat nincs kiváltó ok nélkül. Nem jut csak úgy eszébe két, Franciaországban élő arab fiatalembernek, hogy na, menjünk be a Charlie Hebdo szerkesztőségébe, és lőjük le az ott tartózkodókat.  Egészen biztos, hogy nem így történt. Ha pedig nem, akkor kellett egy (vagy több) kiváltó oknak lennie. Aligha vitatható, hogy a Charlie Hebdo nevű újság hosszú ideje tartó, folyamatos provokatív,- elsősorban a muzulmán, de a keresztény vallást is – kigúnyoló karikatúrái mindenképpen közrejátszhattak abban, hogy valakik az emiatt felgyülemlett sérelmek miatt azt mondhatták, hogy elég, eddig és ne tovább. A legtöbb élethelyzetre van megfelelő magyar közmondás. Erre igazán ráillik az, hogy „Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.” Hát most eltört.  De a húrt sem lehet a végtelenségig feszíteni, mert egyszer elpattan. Hát most elpattant. Akár azt is kérdezhetjük, hogy a szerkesztőség tagjai maguknak keresték a bajt? – vagy valakik mások hajszolták bele őket ebbe a helyzetbe? Ebben a körben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a helyzetet, hogy a mészárlást néhány héttel megelőzően került az újság többségi tulajdona a Rothschild-csoport tulajdonába. E csoport köztudottan nem muzulmán irányultságú, sőt. Fel sem tételezzük azt, hogy ők ugyan esetleg számoltak a merénylet kockázatával, de ha már számoltak, akkor nem felejtették ki a számításból a várható hozadékot sem. A Charlie Hebdonak a mészárlás utáni száma 50.000 helyett 5.000.000 példányban került kiadásra, tehát a korábbi példányszám százszorosa. Ez önmagában mintegy 100 millió dollár hasznot hozott a Rothschild csoportnak. Mindenki eldöntheti, hogy 100 millió dollárért sok-e 12 élet,- főleg ha nem azoknak az életéről van szó, akik a 100 milliót bezsebelik.  A bevezetőben említettem, hogy okozat nincs kiváltó ok nélkül. A politikusok pedig a jelek szerint továbbra sem akarnak tudomást venni az okról. Az eddig is homokba dugott fejüket még mélyebbre dugják, és megerősítik a rendőrséget, válogatnak a szólásszabadság kinyilvánításának megengedésében és más álcselekvéseket hajtanak végre. De tudomásul kell venniük, amíg az okot meg nem szüntetik, vagyis a provokátorokat bátorítják további provokációkra, addig a jövőben is számítaniuk kell hasonló akciókra. Ezt a politikusok közül csak Jean Marie Le Pen merte felvállalni – elismerés érte.  

Budapest, 2015. január 30.

 

 Dr. Fenyvessy Zoltán

 a MIÉP elnöke

 
 
 
 

Hírek:

 

Kedves Barátaim!

Aludtunk egy éjszakát az országgyűlési választásra, és talán higgadtan tudjuk nézni az eredményeket. Tudom, hogy vannak, akik úgy látják, hogy kudarc az elért eredmény, én azonban némileg másként látom. A gyenge eredmény nem nekünk szól, hanem a kis pártoknak. Jól látható, hogy a parlamenti pártokon kívül nem hogy más pártok is bejutottak volna a parlamentbe, (pedig némelyeket igencsak favorizáltak – gondoljunk csak Szili Katalin és Schmukk Andor mindennapi szerepeltetésére a televíziókban) – de még az 1 %-ot sem sikerült senkinek nem hogy átlépnie, de még megközelítenie sem. Mivel az ország sorsáról volt szó, a szavazók csak azokkal törődtek, akiknek esélyük volt a parlamentbe jutni, a többiekre csak a szűk törzstábor szavazott. Én igenis eredménynek tekintem azt, hogy jelöltjeink több helyen is olyan pártok jelöltjeit tudták megelőzni, amelyek 100 milliókat költhettek a kampányra (FKgP, Szociáldemokraták, KTI, Összefogás párt, JESZ, SEM, ÚDP, ÚMP, stb.). A hogyan továbbról nyilván majd beszélnünk kell, de mivel kezdődik az aláírásgyűjtés az Európa Parlamenti választásra, ezzel kapcsolatban is dönteni kell.

A MIÉP önállóan nem indul ezen a választáson (az okot talán nem kell magyaráznom), de részben a MIÉP-esek által is fémjelzett Összefogás Magyarországért Párt igen. Ennek a listavezetését Drábik János elvállalta. Kérem tehát, hogy aki szívesen részt venne az indulással kapcsolatos aláírásgyűjtésben, vagy aki ilyen segítőről tud a környezetében, az ezt mielőbb jelezze nekem.

Jó egészséget, és kitartást kívánva, üdvözlettel:
Dr. Fenyvessy Zoltán
a MIÉP elnöke
2014. április 7.

 

 

 

 

Köszönjük a jelöltünkre leadott szavazatokat!


Kapcsolatfelvétel:
http://miepbazmegye9.webnode.hu/

 

A MIÉP jelszavai és célkitűzései

 

„Magyarországot pedig meg kell mentenünk!”

 

Jelszavaink:

 

·        Nemzetépítő államot!

·        Megmaradni,gyarapodni, visszaszerezni!

·        Nemzeti,radikális – nem mások ellen, a magyarságért!

·        Előre a Magyar Úton, -  a harmadik úton!

·        Alapítsunk végre magyar államot magunknak!

 

Célkitűzéseink:

 

1.)        Politikai céljaink:

-                    A népességfogyás megállítása, majd megfordítása;

-                    A főállású anyaság támogatása;

-                    A bűnözés drasztikus visszaszorítása – ha az állami rendőrség erre kevés, akkor önkormányzati rendőrség, (nemzetőrség, vagy csendőrség) felállításával;

-                    A Kormány aktívan támogassa a határon túli magyarok autonómia törekvését;

-                    A határon túli magyar intézmények és vállalkozások megerősítése;

-                    A hungarikumok, a magyar állat- és növényfajok kiemelt védelme, elterjedésének támogatása;

-                    A történelmi keresztény egyházak támogatása;

-                    Történjen tételes elszámolás az EU-ba való belépésünk következményeiről (anyagi,- jogi-, szuverenitásunkat korlátozó és egyébvonatkozásban), az ezzel kapcsolatos minden anyag legyen nyilvános;

-                    Megállítani a diplomások, a szakmunkások és a fiatalok nyugatra áramlását – itthoni kedvező feltételek megteremtésével;

-                    A magyarság dönthesse el, hogy kiket fogad be a hazájába – akár a befogadást kérők szerinti régiókra vonatkozó kvóták felállításával.A betelepülők befogadására vonatkozó kötelezettség- vállalásainkat hatályon kívül helyezni;

-                    Privatizáció, bankkonszolidáció, felszámolások eredményének nyilvánosságra hozatala; - vagyonelszámoltatás az ezekben résztvevőkre;

-                    Az átvilágítási törvény eredményének nyilvánosságra hozatala;

-                    Ne a kisebbség és a globalista tőke kiszolgálói kívánságai határozzák meg az ország sorsát;

-                    A kisebbség tagjainak ne legyen több joga, mint a többséghez tartozóknak;

-                    A nemzetellenes kisebbség kártékony működésének csökkentése(a nemzeti értékek és érdekek előtérbe helyezésével); a kisebbségek és globális tőke többlet jogainak eltörlése;

-                    A magyar ipar (könnyű-, élelmiszer-, jármű,elektronikai) újra indítása;

-                    A hajléktalanok elhelyezése üres irodaházakban –cserébe végezzenek közmunkát;

-                    A gyors vagyonszerzések felülvizsgálata, a jogellenesen szerzett vagyonok elkobzása;

-                    Az ivóvíz, a termőföld és a föld kincseinek védelme; a stratégiai anyagok (földgáz, nemesfémek, stb.) csak állami tulajdonban lehetnek;

-                    Munkahelyi bölcsődék, óvodák támogatása;

-                    A közösség tagjai elleni erőszak és a közösség elleni izgatás tényállásának szigorú alkalmazása a magyarokkal/magyarsággal szembeni esetekben is;

-                    A hadsereg megerősítése;

-                    A felvidéki kitelepítettek és a délvidéki menekültek kárpótlásának rendezése;

-                    Véd hatalmi státusz a határon túli magyarokért;

-                    Székely Széchenyi terv a határon túli magyar földekért(életjáradékért);

 

2.)        Gazdasági céljaink:

-                    A nemzetközi tőke irányításának visszaszorítása (a hazai tőke erősítésével);

-                    Az elosztási rendszer változtatása – a gazdagabbak ne csak arányosan, hanem a feletti mértékben vegyenek részt a terhek viselésében(pl. progresszív nyereségadóval, stb.);

-                    Az alapvető élelmiszerek és gyermekholmik ÁFA-jának csökkentése;

-                    Több kulcsos személyi jövedelemadó;

-                    Vagyonadó az 50 millió feletti ingatlan és ingó (pl.hajó, repülőgép, stb.) vagyonelemekre;

-                    A nyugdíjak differenciált emelése;

-                    A hazai ipar, mezőgazdaság és kereskedelem előtérbe helyezése a külföldivel szemben;

-                    A termőföld magyar családok kezébe kerüljön (aki élethivatásaként választja a mezőgazdasági tevékenységet, és aki legalább 3gyermeket vállal, az kedvezményesen juthasson termőföldhöz). A családi gazdálkodás kiemelt támogatása (kert Magyarország);

-                    A magyar családok biztonságos, folyamatos gyarapodásának támogatása;

-                    Munkahelyek teremtése, a lakhatás biztosítása (senki ne éljen az utcán);

-                    Megújuló energiákkal csökkenteni az ország energiafüggését ;

-                    Az elvégzett munka, a vásárolt áru vagy szolgáltatáskifizetésének garantálása;

-                    Az elmaradott térségekben élő szegények számára vetőmag biztosítása a felhasználás ellenőrzésével;

-                    A kevés nyersanyagot, de nagy szakértelmet igénylőiparágak megerősítése (pl. gyógyszeripar, stb.);

-                    Minden munkaképes korú, dolgozni képes embernek munkafelajánlása (akár közmunka is);

-                    A külföldi bankok magyarországi bankjai tőkekivitelének szigorú korlátok közé szorítása (a magyar kereskedelmi bankok egyidejű létrehozásával);

-                    A Magyar Nemzeti Bank csak a magyar Parlamenttől, a magyar államtól és a magyar néptől lehet „nem független”, minden mástól viszont kötelezően függetlennek kell lennie;

-                    Felülvizsgálni Magyarország adósságait, és amely esetekben megállapítható a többszöri visszafizetés vagy uzsora, azok további fizetését le kell állítani;

-                    A Kereskedelmi láncok többségi magyar tulajdonba kell,hogy kerüljenek;

-                    A bányajáradék visszaállítása korábbi szintre (legalább70 %-ra);

-                    A föld kincsei és vizeink csak magyar kézben lehetnek;

 

3.)        Oktatási céljaink:

      -           Lehessen diplomát szerezni nyelvvizsga nélkül is;

      -           Ingyenes tankönyvek a középiskoláig;

      -           Ingyenes iskolatej a középiskoláig;

      -           A finnugor eredet mellett a magyarság többi eredet-elméletét egyenrangúan mutassák be az iskolákban, múzeumokban,stb.;

      -           A magyarság ősi kultúrájának, társadalmi szerkezetének, gazdaságának bemutatása az iskolákban, múzeumokban, stb.;

      -           A Szent Korona jelentőségének oktatása, a Szent Korona tan ismertetése az iskolákban;

      -           A Trianonnal kapcsolatos költészetbeemelése az oktatandó anyagok közé.

       -          Holokausztról – mint a többi történelmi eseményről – a bizonyított eseményeket adják elő az iskolákban, a múzeumokban, stb. (a többi a történészek vitatémája).

-                    Az oktatásban a nemzeti szellem érvényesüljön –példaképekként nemzeti nagyjaik tetteit kell bemutatni (kiemelten oktatni a magyar történelmet és a magyar irodalmat);

-                    A magyar kultúra ápolásának kiemelt támogatása a csonka országon belül, és kívül;

 

4.)        Jogi céljaink:

-                    A közösségi jogok előtérbe helyezése az egyéni érdekekkel szemben;

-                    A jog törekedjen az igazság érvényesítésére, és ne szakadjon el attól a közösségnek legyen alkotmányos joga ellenőrzést gyakorolni az igazságszolgáltatás felett);

-                    Az utólagosan semmissé nyilvánított ítéletekben résztvevő bírák, ügyészek visszahívása, valamint az ezeket előkészítő rendőrtisztek eltávolítása a tisztségükből.

-                    Semminek – így a holokauszt eseményeinek vagy számainak– a vitatása ne legyen büntethető, mert az korlátozza a vélemény és szólásszabadságot;

-                    Jogára csak az hivatkozhat, aki a kötelezettségeit teljesíti;

 

5.)     Önkormányzati céljaink:

      -      Az önkormányzatiság gyengítése helyett annak erősítése (pl. általános iskolák  

              működtetésének visszaadása az önkormányzatok részére – állami finanszírozással);

 

6.)    Egészségügyi céljaink:      

      -    A magyar társadalom beteg úgy fizikálisan,mint mentálisan – ezért nagyarányú forrást kell átcsoportosítani (pl. a stadionépítésektől és más pénzpazarló látványberuházásoktól) az egészségügy fejlesztésére és az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsülésére;

      -    A génmódosított élelmiszerek és alapanyagok,valamint takarmányok szigorú behozatali tilalma;

      -    A génmódosított növények termesztésének tilalma;

      -    A gyógyszeripar, a gyógyszerek előállításának állami kézbe vétele;

      -    Az élelmiszeriparban valamennyi egészségre ártalmas adalékanyag felhasználásának tilalma;

 

7.)  Közlekedési céljaink:

      -    A vízi és a vasúti közlekedés fejlesztése;

      -    A hazai közúti fuvarozók versenyhelyzetének javítása.

 

 

A MIÉP CÉLJA EGY NEMZETI ÖNTUDATON ÉS

 

KERESZTÉNY ERKÖLCSÖN

 

ALAPULÓ ÁLLAM MEGTEREMTÉSE.